Első a biztonság! – Egy évvel a Costa Concordia katasztrófája után

Mint emlékezetes, a Costa Concordia luxus óceánjáró a toscanai partok közelében fekvő Giglio szigeténél 2012 január 13-án éjjel a part közelében sziklának ütközve megfeneklett, majd az oldalára borult.  A szikla nemcsak a hajótesten ütött léket, a tengerjáró turisták önbizalmát is megrendítette.

A katasztrófában 32 ember halt meg, köztük Fehér Sándor, a hajón dolgozó magyar hegedűművész. Két holttestet nem tudtak felhozni a tengerből. A 2006-ban vízre bocsátott, 14 emeletes Costa Concordia a mindenkori legnagyobb tömegű vízi jármű volt, amely hajótörést szenvedett. Miként a Titanic tragédiája, a Costa Concordia katasztrófája is újra reflektorfénybe állította az óceánjáró turista hajók biztonságának kérdését. A hajótörött utasok nyilatkozatai nyomán számosan megkérdőjelezték az óceánjárók biztonsági előírásainak kielégítő voltát, illetve betartását. A Costa Concordia olaszországi tragédiájának hírére sorra mondták le foglalásaikat, próbálták meg visszaváltani jegyeiket. A tragédia velejében rázta meg a luxushajózást, melynek márkája napsütötte örömökre,  a végtelen vigasságok imágójára épül.

A Costa Concordia katasztrófájával kapcsolatban érthetetlennek tűnt, hogy miként következhetett be egy ilyen baleset éppen 100 évvel a Titanic tragédiája után. Számos tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepő, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség.

Például, a tengerészeti szakemberek egyesülete, a Nautilus International szerint a biztonsági előírások nem tartottak lépést a luxus óceánjáró-ipar rendkívül gyors fejlődésével. A Costa Concordia szerencsétlenségére utalva állítják, hogy nem kellett volna egy modern Titanic-katasztrófának történnie ahhoz, hogy az utasok és a legénység megkapják a szükséges védelmet.

Az óceánjárók gyártása és üzemeltetése egy virágzó ágazat, és a kereslet növekedésére adott egyik válasz a hajók méretének megduplázása volt az elmúlt években. Az akár 160 ezer tonnás űrtartalmú óriáshajók új generációja egy kisebb város lakosságának megfelelő embertömeget – több mint 6000 utast és 1800 fős személyzetet – képes befogadni. Ez természetesen új biztonsági kihívásokat is jelent.

A Costa Concordia 32 áldozatot követelő balesete világított tán a legélesebben rá, hogy e kihívásoknak nem minden esetben sikerült megfelelni. Problémát jelent például, hogy a nagy óceánjárók fedélzetén szolgáló személyzet nemzetiségét s anyanyelvét tekintve rendkívül vegyes, s nemhogy utasaikat de egymást is alig értik meg. Így nehezen elvárható, hogy egy stresszhelyzetben  betartsák és betartassák a parancsokat. Ezt súlyosbítja, hogy a hajókon rendszerint csak a gépházban, illetve a hajóhídon dolgozók kapnak alapos kiképzést, a különböző kiszolgáló egységek alkalmazottai, például a pincérek vagy a szobalányok viszont csak minimális biztonsági felkészítésen esnek át.

Kutatások szerint részben emberi mulasztás a ludas a tengeri balesetek 60-80 százalékáért. Az emberi tényezőkön túl az új generációs óriáshajók kialakítása sem mindig a nagyobb biztonságot szolgálja. A nagy utasszállítókat sokszor alacsony merülésűnek építik, hogy minél közelebb tudjanak hajózni a parthoz, s így ne kelljen segédhajókat igénybe venni a berakodáskor. A szintek számát viszont az utóbbi években megnövelték, hogy még több bevételt biztosító szabadidős létesítmény férjen el a hajón. Ez, az extra úszómedencékkel együtt  szintén rontja az „úszó városok” stabilitását. Bár a mentőcsónakok számát és méretét növelni kellett a biztonsági előírások értelmében, egyes szakemberek szerint megkérdőjelezhető, hogy mennyire megfelelő a mentőcsónakokra építő evakuálási stratégia, mely meglátásuk szerint technológialag alig különbözik a Titanic idejében használttól.

Az olyan balesetek, mint a Costa Concordia tragédiája is rávilágítottak arra, hogy a személyhajók biztonságát szigorúbban kell  szabályozni. A legnagyobb óceánjáró társaságok össze is fogtak azért, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa. Megszigorították például a bejutást a parancsnoki hídra, több mentőmellénnyel utaznak a hajók, és ma már az utasok is  sokkal komolyabban veszik a mentőakciók begyakorlását.

Új biztonsági szabályok az óceánjárók fedélzetén:

Az Európai Hajózasi Tanács (ECC) és Nemzetközi Hajózási Szervezet (IMO) a személyhajók biztonságát erősítendő új biztonsági előírásokat adtak ki a  parancsnoki hídon való tartózkodás, az útvonaltervezés, valamint a mentőmellények tekintetében a tengerjárók fedélzetén.. Mivel mindegyik hajózási társaság legalább egy szövetség tagja, ílymódon mindenki elkötelezte magát az új szabályok betartására. Az Európai Hajózási Tanács a következő változásokat és előírásokat adta ki hajózási társaságoknak:

Hozzáférés a parancsnoki hídhoz

Csak azok léphetnek a parancsnoki hídra, akik operatív feladatokat végeznek el, főleg manőverek alatt, illetve ha a szél és az időjárás különleges figyelmet igényel. Ez azt jelenti, hogy sem a hajó legénysége, sem a vendégek nem tartózkodhatnak a hídon e manőverek idején és akkor sem különleges figyelmet igénylő időjárás esetén.

Mentőmellények a fedélzeten

A már meglévő, a kabinokban elhelyezett mentőmellények mellett az új szabályozás minden tengerjáró hajónak minimálisan kétszer annyi mentőmellényt ír elő, mint a vendégek száma a hajó fedélzetén.

Útvonal tervezés

A IMO korábbi, az  óceánhajókra vonatkozó útvonaltervezéssel kapcsolatos előírása ímmáron kötelező érvényű. A kapitánynak a hajózó személyzet minden tagját részletesen tájékoztatnia kell a pontos útvonalról. A fedélzeti elsőtiszt felvázolja a hajó útvonalát, melyet először a kapitányal egyeztet, majd ezt követően értekezleten ismerteti parancsnoki híd legénységével.

A legfontosabb változások a Costa Concordia katasztrófája után

A legfontosabb változás az, hogy világszerte megújult az elköteleződés a hajózási biztonság ügye iránt. Nem arról van szó, hogy az óceánjárókon való utazás korábban nem lett volna biztonságos. De önmagában az, hogy egy ekkora katasztrófa ténylegesen bekövetkezhetett elszánttá tette a luxushajózási ágazatot a tekintetben, ogy ez soha többe nem ismétlődhessen meg.

A másik jelentős változás az, hogy  a tengerjáró turistahajók utasai sokkal érzékenyebbé váltak az életbevágóan fontos biztonsági kérdések. Korábban jellemző volt, hogy sokan megpróbálták elbliccelni a kötelező biztonsági (vészhelyzeti) gyakorlatot, s csevegéssel elütni az biztonsági utasítások bemutatásának idejét. A biztonsági gyakorlat célja pedig az, hogy valamennyi vendég és a személyzet minden egyes tagja megtanulja, melyik szinten, hol kell gyülekeznie abban a valószínűtlen esetben, ha vészhelyzet állna elő. A gyakorlat folyamán a biztonsággal kapcsolatos egyéb információkról is tájékoztatják az utasokat (pl. megmutatják, hogyan kell felvenni a mentőmellényt). Az utasok ma már a korábbiaknál jobban megértik, hogy míg üdülésük során a tengerhajózási társaságok felelnek biztonságukért, saját szerepük és felelősségük is van a biztonságos tengerhajózásban.

Milyen változásokat vehetnek észre az utasok?

A legfontosabb változás a vészhelyzeti biztonsági gyakorlat újraszabályozása. A Costa Concordia katasztrófája nyomán a tengerjáró társaságoknak még kihajózás előtt meg kell tartaniuk a biztonsági gyakorlatot. Ez azért fontos mert a Costa Concordia utasai közül többszázan – azok közül, akik a katasztrófa napján szálltak fel –  a baleset bekövetkeztekor még nem vettek részt e biztonsági gyakorlaton. Azaz, fogalmuk sem volt róla, hogy vészhelyzetben, amikor erre a legnagyobb szükségük lett volna nem tudták, hogy mit kell tenniük.

Biztonságosabb ma a tengeri luxushajózás mint a Concordia balesete előtt?

Feltétlenül biztonságosabb.  A tengerjáró turistahajózási ágazat a katasztrófa óta számos biztonsági intézkedést vezetett be a tragédia kapcsán felmerült problémák megelőzésére – a parancsnoki hídon való tartózkodás korlátozásától kezdve, a mentőmellények számának növelésén át a biztonsági gyakorlat egységesítéséig.

Az új szabályozások elsősorban az emberi mulasztásokra koncentrálnak. A Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény  égisze alatt 2013-ban életbelépő új intézkedések a tengerészek élet-, és munkakörülményeinek szigorúbb szabályozásával járulnak hozzá a tengerjáró hajók biztonságának növeléséhez.

Biztonsági tippek tengárjáró turistáknak

  • Kövessük a hajózó legénység és a személyzet utasításait. A hajótisztektől a barristákig, a wellness részleg masszőrétől a bébicsőszig – mindnyájan folyamatos képzésben kell részesülniük, elsősorban a hajó kiürítésével, egészségügyi vészhelyzetekkel, s tűzesetekkel kapcsolatos gyakorlatokon keresztül.
  • Bár valószínűleg nem igazán fűlik a fogunk a biztonsági gyakorlaton való résztvételhez – hiszen a hajón már lazítani szeretnénk végre -  feltétlenül figyeljünk oda, s véssük emlékezetünkbe a biztonsági előírásokat.
  • Ezt követően már nem marad más, minthogy dőljünk hátra és élvezzük a hajózás örömeit!

További információ:

Indulás előtt pedig kösse meg utasbiztosítását! Még egy utolsó pillanatban eldöntött utazás esetén se feledkezzen meg róla, hogy önmaga és szerettei biztonságáról gondoskodjon!

Utasbiztosítások külföldi utazáshoz


Minőségi online utasbiztosítások, átfogó védelemmel, amelyek segítséget nyújt világszerte, mindenütt és mindenkor az Ön biztonságáért

Utasbiztosítások megtekintése

DÍJSZÁMÍTÁS

© Allianz Worldwide Partners 2017 - Minden jog fenntartva

Mondial Assistance Csoport büszke arra, hogy egyéneket és családokat szükségleteiknek megfelelő asszisztencia szolgáltatásokkal és utasbiztosításokkal láthat el. A kor igényeihez igazított, minőségi védelmet nyújtó utasbiztosítási termékeink a korábbinál több szolgáltatást tartalmaznak, megfizethető áraink azonban a devizaárfolyam kilengéstől függetlenül változatlanok.

AWP P&C S.A. Magyarországi Fióktelepe a párizsi R.C.S-nél 519 490 080 kereskedelmi regisztrációs számmal bejegyzett AWP P&C S.A. (főiroda: FR-93400 Saint-Ouen, Rue Dora Maar 7.) cég leányvállalata.